Beszélgetések

Hogyan működik ma, a 21. században a 900 éve alapított premontrei rend? E kérdésre adott választ a Premontrei örökség című dokumentumfilm, melyet május 3-án online mutattak be a nagyközönségnek. A film után a rend három magyarországi vezetőjével láthattunk kerekasztal-beszélgetést.


A premontrei szerzetesrend 2021-ben ünnepli alapításának 900. évfordulóját. Magyarországon már az alapító, Szent Norbert életében jelen voltak a premontreiek, sorsuk összefonódott az ország történelmével. A jubileum alkalmából mutatták be azt a három év alatt elkészült dokumentumfilmet, mely „megrendítő valóságában ábrázolja a rend közösségét, csendes és alázatos munkáját társadalmunk mindennapjaiban”. A filmben láthatjuk, hogy a rend szolgálata több pilléren is nyugszik. A lelkipásztori ellátás, az oktatás-nevelés, a szociális munka mellett a liturgia áll a középpontban. E sokféle tevékenységhez az Istenhez kapcsoló közös imádság adja a nélkülözhetetlen lelkierőt.


A Premontrei örökség című dokumentumfilmről a premier után Dobszay Ambrus moderálásával a Zsámbéki Keresztelő Szent János Iskolaközpontban Juhász Katalin Ágnes, a Premontrei Női Kanonokrend általános elöljárója; Holnapy Dénes Márton, a Gödöllői Premontrei Apátság alperjele, zsámbéki plébános; valamint Boldvai Márton Bertalan, a Csornai Premontrei Prépostság perjele beszélgetett. (A körülmények miatt sajnos nem tudott eljönni az online közvetített beszélgetésre Fejes Rudolf Anzelm, a Szent István vértanúról nevezett Váradhegyfoki Prépostság apátja.)


Boldvai Márton Bertalan rögtön az érettségi után lépett be a rendbe. A szerzetesi élethez általában a lemondást kapcsoljuk, Bertalan atyában viszont erősebb volt az odaadás vágya. Ám nem mindenkinek vezetett az útja egyenesen a premontreiekhez. Holnapy Dénes Márton eredetileg építészetet tanult, az egyik tudományos diákköri munkáját a nagykökényesi premontrei templomról írta, ennek révén ismerte meg Szent Norbert életét. Szakmai tudását a rend újraindításával megkezdett építkezéseknél és a kőművestanulók oktatásánál is hasznosítja.


A magyar premontrei rendnek két központja volt: Jászó és Csorna. Nagyvárad (Váradhegyfok) volt 1130-ban az első magyarországi alapítás, így ez tekinthető a magyar anyamonostornak. Sajnos a nagyváradiak helyzete manapság nem egyszerű, hiszen ők sem a rendházat, sem az egykori gimnáziumot nem kapták vissza. Ráadásul az egyik per alatt álló egykori épületüket a román állam elkezdte lebontani. A Jászói Premontrei Prépostságban magyarok is élnek, velük a lelki közösség mellett kapcsolatot jelent az is, hogy ők is kék övet viselnek – a premontrei szerzetesek ugyanis mindenütt fehér övet hordanak.


Magyarországon a rendet 1950-ben feloszlatták, ekkor például Csornán hatvannégyen voltak, az újraindulást tizenheten élték meg. Közülük hárman vettek részt tevékenyen a csornai közösség újraszervezésében. Csornán jelenleg tizennégy szerzetes él. Az újraindulás során a hangsúlyok máshova kerültek. 1950 előtt az oktatás volt a legfontosabb a rend életében, most a lelkipásztori szolgálat. Gödöllőn Fényi Ottó József perjel a Szent Norbert örökségére épített egyszerűségre helyezte a hangsúlyt az újrainduláskor.


A rend női ága Magyarországon a török idők után kihalt, 1927-ben lengyel segítséggel indult újra. Az 1950-ig tartó időszak az építkezés ideje volt, a feloszlatáskor majd’ hetven nővér élt a közösségben, közülük a rendszerváltást harmincöten érték meg. Ma tíz nővér él a rendben. Napjainkban a rend szolgálatát sok világi is segíti.


A magyar premontrei rend része egy nagy egésznek, ennek tudata erősíti a hazai szerzeteseket abban, hogy szolgálatukat jól tudják végezni. A rend franciaországi központját (Prémontré) a francia forradalom idején kisajátították, ezért ma nincs olyan rendház, mely egyfajta központnak tekinthető. Magdeburg viszont, Szent Norbert püspökségének helyszíne a történelmi gyökerek miatt ma is kiemelkedik a többi kolostor közül. Szép jele az összetartozásnak, hogy a rendtagok rendszeresen imádkoznak egymásért. Az „egy szív, egy lélek” jele az is, hogy a rendi találkozókon – függetlenül attól, hogy ki honnan érkezett – a Mária-antifónákat ugyanarra a különleges dallamra énekelik.


A premontreiek magasan képzett, értelmiségi szerzetesek, a tapasztalat szerint azonban az egyszerűbb emberek is utat találnak a rendhez. „A legfontosabb döntés, ha valaki elhatározza, hogy belép a rendbe. Ami utána következik, már kevésbé fontos” – mondja Márton atya. Bertalan atya a középkori mondást idézte: „Porta patet, sed cor magis”, vagyis „Az ajtónk tárva, de a szívünk még inkább”. A hivatást az Isten ülteti az ember szívébe, aki elsősorban egy közösségbe hív, melyben később kell és lehet megtalálni a konkrét feladatot. Annak, aki papként fog a rendben élni, öt-hat évig kell teológiát tanulnia. Jelenleg is van olyan rendtag, akit nem szenteltek pappá. A női rendben két év noviciátus után hat év múlva tehet valaki örökfogadalmat. Ezen a tervek szerint változtatnának, hogy az idősebbek is utat találhassanak a közösségbe.


A premontrei rend 2021-ben ünnepli 900 éves jubileumát. Ennek keretében kiállítást rendeznek a Magyar Nemzeti Múzeumban, de Csornán is szerveznek majd rendtörténeti tárlatot. Prágában – ahol Szent Norbertet eltemették –, illetve Rómában – ahol a tervek szerint a Szentatya buzdítását is meghallgatják – premontrei találkozót tartanak. Ez az ünnepségsorozat arra is lehetőséget ad majd, hogy minél többen megismerjék a rend gazdag történelmét és sokrétű szolgálatát.


  • Baranyai Béla - Magyar Kurir, 2020. május 5.
  • Fotó - Premontreiek.hu